Technológia
A projektor képalkotó technológiájára utal. Napjainkban az alábbi három használatos:
- LCD: Alapszínenként egy-egy, azaz három kisméretű, folyadékkristályos megjelenítőn (Liquid Cristal Display) vetítik át - nagyjából úgy, mint egy diafilmvetítőben - a nagyfényerejű izzólámpa alapszíneire bontott fehér fényét. Egylencsés optika gyűjti össze és vetíti a képet a vetítőernyőre. Ez a technológia nagy fényerejű képet nyújt, de mivel az LCD tökéletesen nem képes elzárni a fény útját, ezért nagykontrasztú, igazán "fekete" színt tartalmazó képet csak kompromisszumok árán tud előállítani. Az ilyen projektorok nem nagyméretűek, optikájuk és egyéb technikai lehetőségeik révén a vetített képhez képest viszonylag rugalmasan helyezhetőek el, a bennük lévő izzót 2000 - 10000 óránként cserélni kell. Felszerelésük és beállításuk nem igényel különösebb szakértelmet.
Működési elv:
- DLP: A képet sok miniatűr, "billegő tükör" segítségével állítja elő. Csak a tükör egyik állásában jut a fény az optikába - mint mikor egy tükröt bizonyos szögben tartva a fényt egy bizonyos pontra irányírtjuk. A miniatűr és igen gyorsan billegtethető tükrök sokasága egy áramkör felületén helyezkedik el, és erre vetül a nagyfényerejű izzólámpa alapszíneire bontott fehér fénye. Általában egy ilyen áramkört (chipet) alkalmaznak, a fényt pedig egy forgó "színtárcsa" bontja fel. Ez a technológia is nagy fényerejű képet nyújt és a kontrasztja is kiváló, de a színek és árnyalatok előállításában még sok fejlesztési lehetőség van. Egyéb tulajdonságait tekintve hasonló az LCD-hez.
Működési elv:
- LCOS: (Liquid Cristal on Silicon) A DLP működési elvéhez hasonlóan működik, de LCD technológát alkalmaz. A "billegő tükrök" helyett egy tükröződő hordozóréteg előtt működő folyadékkristály réteg zárja vagy nyitja a fény útját. Csak a visszaverődő fény jut az optikába. Az áramkör(ök) felületére vetül a nagyfényerejű izzólámpa alapszíneire bontott fehér fénye. Ez a technológia igen nagyfelbontású, nagy fényerejű és kiváló kontrasztú képet nyújt. Egyéb tulajdonságait tekintve hasonló az LCD-hez.
Működési elv:
Natív felbontás
A vízszintes és függőleges képpontok száma, melyet szorzat formában szokás megadni. A nagyobb felbontás élesebb képet eredményez. Ez az ún. saját (native) felbontás a képalkotó eszköz valódi felbontása, nem pedig a fogadni és kezelni képes jel felbontása. Ha az utóbbi eltér az előzőtől, akkor a fogadott jelet a készülék saját felbontására konvertálja.
Fényerő
"ANSI Lumen"-nel szokás mérni a projektor által kibocsátott fényt (helyesebben fényáramot). Sötét szobában vetítve elegendő a 300 - 500 ANSI Lumen, míg egy enyhén elsötétített helyiségben legalább 1000 ANSI Lumen szükségeltetik négyzetméterenként. Nagyméretű képhez vagy teljesen megvilágított szobában 2500 ANSI Lumen vagy még több fényre van szükség. A szükséges fényerő megválasztásánál figyelembe kell venni a helyiség megvilágítása mellett a vetített kép nagyságát és a vetítő felület fényvisszaverő képességét is.
Kontraszt
A megjelenített legsötétebb fekete és legvilágosabb fehér fényereje közti viszonyszám. Annál jobb minél nagyobb a kontraszt. A kontrasztszegény kép részletszegény és színei fakóak.
További bővebb információ:
http://www.hazi-mozi.hu/a-vetitok-kontrasztaranyarol
Képarány
A képernyő formátum a megjelenített kép szélességének és magasságának arányát jelzi.
- 4:3 - Ez a képaránya a szabványos TV és a VGA, SVGA, XGA, SXGA ill. UXGA felbontású számítógépes képeknek. A "szélesvásznú" képek vagy azok két végének levágásával vagy a képernyő alsó és felső részének használata nélkül jelennek meg ezen a formátumon.
- 16:9 - Ez a képaránya a filmek szélesvásznú képeinek. A (U)HDTV szabványnak is ez a képernyő formátuma és a gyakran használt Wide SVGA ill. Wide XGA felbontás is ennek felel meg. Egyharmaddal szélesebb, mint a hagyományos képernyő.
- 16:10 – A számítástechnikában elterjedt szélesvásznú arány, a legjellemzőbb az 1280x800 és 1920x1200 képpont.
Zoom
Az adott távolságból kivetíthető legkisebb és legnagyobb kép közötti különbség.
Vetítési arány (throw ratio)
A projektor azon tulajdonságát adja meg, hogy 1 méter széles képet milyen lencsetávolságról vetít. Tehát ha például ez az érték 1,3 - 2,1 : 1, az azt jelenti, hogy a projektor 1 méter széles képet 1,3 - 2,1 méter közötti lencsetávolságról tud vetíteni.
Ha a kívánt képméretet ismerjük, akkor a kép szélességét méterben vonatkoztatva szorozzuk meg a kettőspont előtti két számmal, így kapjuk meg, hogy milyen lencsetávolsgáról tudja ez a készülék ezt megvetíteni.
Ha a távolság a fix, akkor ezt az értéket méterben vonatkoztatva osszuk el a kettőspont előtti magasabb számmal, így kapjuk meg a legkisebb méretű kivetíthető kép szélességét. Ha a kettőspont előtti kisebb számmal osztjuk el, megkapjuk a legnagyobb méretű lehetséges képszélességet.
A vetítő képaránya határozza meg a teljes képméret adatot. A fenti számításból a kép szélessége határozható meg, ha ezt elosztjuk a képarány nagyobb értékével és megszorozzuk a kisebbel, megkapjuk a kép magasságát.
Vegyük figyelembe a minimum/maximum képméretet. Ha ennél kisebb/nagyobb méretű képet szeretnénk vetíteni, akkor nem lehet fókuszba hozni (homályos lesz).
Trapézkorrekció
Ha a projektor által vetített kép síkja nem azonos a vetítővászon síkjával úgynevezett trapéztorzítás lép fel (függőleges trapéztorzításnál a kép oldalsó élei nem lesznek párhuzamosak és alsó ill. felső élei nem azonos szélességűek - a kép szét- vagy összetart valamelyik az alja vagy teteje felé).
Trapézkorrekció segítségével - többnyire elektronikus képmanipuláció révén - ez a képtorzulás kijavítható, de mivel digitális az eljárás, ez képpontveszteséggel jár.
Lámpaélettartam
A lámpa élettartamát a maximális fényerőn történő üzemeltetésre szokás megadni. A projektorok nagy részében lehetőség van a fényerő csökkenésével járó üzemmódot választani, mely hosszabb lámpaüzemet eredményez.
Zajszint
Decibelben (dB) mért zajszint, melyet a projektor (főleg annak hűtőventillátora) állít elő működése közben. Minél kisebb ez az érték, annál csöndesebb a projektor, és annál kevésbé zavarja a házi-mozi hangrendszeréből származó csöndes hangokat. Összehasonlításként a "suttogás" hangosságszintje 20 - 30 dB, a beszélgetésé kb. 60 dB.
Felület
Minden szövetfajtának saját ismertetőjegyei, tulajdonságai vannak. A helyes kiválasztást - ami a legjobb képet eredményezi - a környezeti tényezők ismeretében végezhetjük el.
Szövetfajták adatai:
Szövet (Fényerősítés, Látószög)
Matt fehér (1, 180 fok)
Etalux-Silver (1,5, 36 fok)
HighContrast S (1, 45 fok)
HighContrast D (0,8, 40 fok)
Datalux (2, 72 fok)
Da-Tex átvilágítós (2,3, 45 fok)
High Power (2,8, 100 fok)
A táblázatban a rendelhető szövetfajták ismertetése látható. A fényerősítési értékek a fehér fal 1,0 alapértékéhez viszonyított arányszámok. A látószög az a szögtartomány, ahol a visszavert kép még legalább olyan fényes, mint a fehér falról visszavert. A szövet neve után esetenként látható nagy M betű a hordozóréteg vastagságára utal. Az M a nagyméretű vásznaknál használatos erősített, vastag hordozó, amelynek feladata a szövet kitekerés utáni sík (hullámmentes) esésének biztosítása. A HD jelölés az igen nagy méretű vásznak még az M jelűnél is vastagabb szövetétjelöli. Az S betű a vékony, könnyű szövet jele, hordozható vagy kis súlyú eszközökhöz mígaz F az igen könnyű 1-2 kg vetítővásznak alapanyaga.
